7. Nap : Tábor elsõ napja, ami egyben az utolsó is
Hajnali háromkor egy nagy csattanásra ébredtem. Fogalmam sem volt mi lehetett az, ígyhát visszaaludtam ( azt hittem csak az álmomban volt ). Reggel megtudtam, hogy amikor apa barátja megfordult éjjel, lenyomta a kutyát az ágyról, az puffanással leesett, majd valamit magára döntött, nah annak volt nagy hangja. Szegény Dexter. (Jó van! ^^)
A tábort, nem tudom hosszan leírni, többet nem is megyek. Nem elég, hogy én voltam a legidõsebb, agyilag szerintem az összes együttvéve nem tett volna ki egy átlag embert. Például rajzoltunk. Az enyémmel volt a hú meg haa mert kidolgoztam a szemeit, árnyékoltam meg minden, õket maradtak a pálcikaembereknél. Én nem akartam fogócskázni, vagy össze vissza rohangálni értelmetlenül. Vagy olyat játszani, hogy mi van a hátamra írva. Szóval az én részemrõl ennyi.
8. Nap : Kezdés az edzõteremben
Reggel végigvezettek az edzõteremben és találtam egy olyan biciklit, amivel én nagyon elleszek és sportolok is. Egy videojátékot játszol, sárkányokat kell elkapnod, egy bicikliszerū valamivel. Ha dombon megy felfele, nehezebb tekerni, lefele gurulsz. Elnéztünk a futógépek felé is, ahol saját tv volt beépítve.
Mehettünk a könyvtárba. Jó másfél órát elvoltam, de nem kölcsönöztem semmit. Egyrészt mert úgy gondoltam nehéz, másrészt mert csütörtökön lesz 4 órám erre és az edzõteremre. Hazaértünk és eldöntöttük, hogy elmegyünk bevásárolni. Természetesen rohantam volna a hot topic-ba, de elõbb moziztunk. Megnéztük a távozz tõlem sátán-t, ami azt hittem nehezebb lesz angolul. Nem, nem volt az.
Azután beszabadultam a boltokba. Vettem két bandapóló, egy bandás karkötõt, egy bandás kitūzõt és egy minecraft-os kitūzõt Biankának. Elnéztünk a Lids-be, hogy Miami Heat-es sapit szerezzek Rékunak. Annyi fajta volt, hogy megállapodtam, még úgyis jövünk, megkérdezem tõle milyet szeretne.
Vacsira ettünk ,, megveszem a boltban azt bevágom a mikróba” kaját, ami meglepõen finom volt. Játszottam Dexterrel is kicsit. Egész este zenét hallgattam.
Majd elfelejtettem, amikor hazafelé jöttünk annyira esett, hogy a kocsik konkrétan úsztak. Csak a kocsiig gyors léptekkel mentünk, mégis olyan vizesek lettünk mintha zuhany alatt álltunk volna.

 

image Szívecskeorrú.imageKicsit esik.

image image imageKinyúlt az eb. image imageSzerzemények 😛 .

Kosár :)

A már korábban emlitett játszótéren nem csak punnyadunk ám 😛

..

Kicsit megkésve de következő napok

Egyik reggel arra ébredtünk, hogy valahol a folyosón az egyik tanár elorditotta magát, hogy jó reggelt. Alig birtunk kikászálódni az ágyból. Épp, hogy elkészültünk, már mehettünk le reggelizni. Finom halas szendvics, amit a többség nem szeret, de én igen. 🙂  Elindultunk először a többi csapatot lerakni , egy másik busszal pedig a nagypályára. Hatalmas köd volt, alig láttuk egymást. Kétszer sikerült elesnem.  Elűször szimplán elestem és beteritett hóval az egyik társam amikor segiteni akart. Belém is jött rendesen, a siléce a combomba állt és akkor mégegy sitáboros átesett rajtunk. Kellemes volt… kész láncreakció. Másodszorra az erdős pályán mentünk, amikor összeakadt elöl a két lécem, felmentem a hófal feléig és visszapattantam, A barátnőm annyira nevetett rajtam, hogy attól esett össze. A csúcson kajáltunk ahol csontig hatoló hideg volt, pedig nem vagyok fázós. Hulla fáradtan értünk vissza a szállásra. Ping-pong-ozni még maradt energiám. 😛 Egy kék papucsot használtam ütőnek,mert sajátom nem volt és senkinél sem volt több plusz. Pótvacsi után kidőltünk aludni. Igeen!

Volt mégegy nap amikor a nagypályákra mentünk. Nem sokra emlékszem már de az északi oldalra átmentünk ahol mégrosszabb volt az idő mert majdnem lefújt minket a szél a hegyről. Ehhez társult régebbi barátunk a tejfölsűrűségű köd. A sifelvonón sikerült ledobnom a botomat, de a tanárom visszament érte… szerencse, hogy nem a szakadékba dobtam… 😀 Visszafelé egy 8 szeméyles buszba mentünk azt hiszem 16-an. A többiek annyit láttak az érkezésünkből, hogy kiszáll egy gyerek….. majd ugyanarról a helyről mégegy… és mégegy… és igy tovább. Mint a bohócok a kisautóba. 😛
Hazafelé tartottunk. Mindenki kapott az útra Rajec vizet. Ez sportkupakos ásványviz volt. Természetesen mindenki szivatta a másikat vele. A hatodikosok egymást fröcskölték amikor az egyik túl erősen nyomta meg az üveget. Én ebből annyit láttam, hogy egy nagy viznyaláb repül a mellettem ülő barátnőm felé…… és telibe találta az arcát… Sajnáltam szegényt de megszólalni nem tudtam a röhögéstől. 😀

Pár kééép :

Teáztunk és hát ez sikerült 😛
..

 

A csúcs 🙂

..

Felvonóóóó 😀

..

Sitábor 2. nap :

Ez is egy érdekes reggel volt, ugyanis ha magunktól nem kelünk fel akkor sehogy, mert elfelejtettek ébreszteni minket. Gyorsan (sígatyában!!) megreggeliztünk, felmentünk fogat mosni és már indultunk is. A barátnőm elkezdett olvasni a buszon.
– Rosszul leszel! – mondtam neki.
– Igen. – és tovább olvasott halál nyugodtan.
Vègre!!! Már egy éve nem síeltem! Annyira örültem ennek, hogy elég nagy lendületem volt. Ime egy kép amin épp megyek igeeeeeeeeeeeeen :

..

Amikor az egyik társam elesett, segíteni akartam neki, de nem tudtam megállni, így hát átestem rajta…. Szegény… De a jó szándék vezérelt. 😀 Annyira összeakadtunk, hogy ott ültünk a hegyoldalon egy jó ideig mig végre sikerült kibogóznunk magunkat. Ezzel elértük, hogy lentről már a motorosszán indult el értünk. 😛 Ezen kivül aznap nem estem, úgyhogy büszke voltam magamra. Viszont nagyon hideg volt, ahhoz képest, hogy nem is a nagyobb siparadicsomban voltunk. Az erdős pálya le volt zárva pedig az a kedvencem. 🙁 Remélem majd szerdára elég hó esik, hogy mehessünk rajta. Holnap megyünk a nagypályákra. Már alig várom, bár kicsit félek, mert tavaly nagyon rossz idő volt. Amikor tartottunk egy kis kajaszünetet, elkezdtük enni a pótvacsis kekszeket, amik nagyon finomak voltak…. VOLTAK!.. De hát ezért készültek. 😛 Valahol ott lent, mélységesen lent kajóltunk :

..

Hazafelé (a szállásra) majdnem bealudtam a buszon. Aludtam volna, ha az egyik hatodikos nem énekel úgy előttem körülbelül mint Vásáry André. Amikor visszaértünk a barátnőmmel tanultunk, mert félünk a szóbelitől. Mondjuk én nem is az adott tantárgyat tanultam, hanem elkértem a fiú osztálytársamtól a föcikönyvét (meg lett beszélve, hogy ki milyen könyveket hoz), amiért még szerintem kapok, mert rózsaszin kiemelővel húztam ki és firkáltam össze hangulatjelekkel, szivecskékkel és egyéb más lányos szépségekkel. 😛 Na, mindegy…… Annyira álmosak voltunk, hogy egyből bealudtunk reggelig, most még az ágyam nyikorgása se zavart. 🙂
Hóágyúcskákkal nem vagyunk jóban. 🙁 De egy képet megérdemel ő nagysága  :

DSCF3659

 

Görkori

Különös 😀

Mint általában a szokásos útvonalamon indultam el görkorcsolyázni. Akkor szeretek kimenni a legjobban amikor esik/esett az eső. Ilyenkor izgalmas, mert csúszik . Pedig nem vagyok az a swag fajta, hogy most aztán YOLO.

Szóval elindultam az utcában. A közelünkben van egy játszótér, amit nemrég szereltek fel új játékokkal és nevezték el valami gagyi manós névvel. Egy család játszott a hintáknál. Egy anyuka, egy apuka és  kettő gyerek. A nagyobbik kisfiú olyan 4-5 éves lehetett. Elkezdett futni utánam. Ő szerinte az milyen jó ha egy görkorcsolyást üldöz (?). Egészen az utca végéig követett. Engem meg a szivbaj kerülgetett, nehogy elcsapja egy kocsi. (bár erre nem sok kocsi jár)

Egyik görkorcsolyás délután eredménye a BFF-mmel :).

..

Az atlétikapálya

..

Röplabda

Hétvégén röplabdameccsen jártam.. 😛

..

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!