Ezeken kívül körülbelül húsz különböző étterem és fagyizó akad, de személyes véleményt leírkálok, hosszú blogszünetem után.
Adria fagyi vagy horvát fagyi kinek hogy tetszik : Amit itthon hibásan bár de albán fagyizónak könyveltünk el. Olcsó, rengeteg a kicsi adag, alig lehet elfogyasztani. VISZONT nagyon is érezhető volt számomra, hogy nem nagyon hatásos az ízvilág. Pedig kétszer is megkóstoltam, hátha, de nem. De anyának a kedvence, úgyhogy továbbra is látogatjuk.
Gelato show : Legeslegjobb fagyik amiket eddigi életemben ettem. Egyszerűen a málnás-túrótorta íztől a sportszeletig mindent megtalálni, és minőségi fagylalt. Személyes kedvencem az almáspite ízű fagyi. 😛
Belle italia : Egyszerűen csak dicsérni lehet. Már az elején a hideg, szedres limonádéjukba beleszerelmesedtem. Aztán jött a megrendelt tonhalsaláta ami tényleg rendesen meg volt pakolva mindennel. Desszertnek zártunk egy maja a méhecske művésznevű fagylalttal ami szintén fantasztikus volt, kár, hogy már alig fért belénk. 🙁
Roxy étterem : Régóta kiváncsian rá, ma végre kipróbáltuk és ott vacsoráztunk. Nagyon elit, mindenroxyfeliratú étterem. Az első amin kiakadtunk, hogy amikor a pincér odajött és megkaptuk az étlapot, otthagyott minket. Véleményünk szerint egy étteremben minimum megkérdezik, hogy hozhat-e addig inni valamit. Ráadásul kicsit túlzottan haverként viselkedett minden emberrel. Na mindegy. A csorbult tányérokról már nem is beszélve, meglehetősen sokat vártunk két pizzára és egy tésztára. A lehető legnagyobb felháborodást az keltette, hogy az egyik pizza széle teljesen nyers tészta volt, a másikon (történetesen az enyémen) pedig találtam babot (aminek nem kellett volna ott lennie), csontdarabot, és a végén valami csípőset amit elrágva majdnem megfulladtam. Na most…. Ha ezekre allergiás lennék valószínű már kipurcantam volna, hisz biztos, hogy gyógyszerük sincs vészhelyzetre, ha már reszelt parmezán sem volt egy olyan helyen ahol pizzát lehet enni se pizzaszószuk ugyanis ketchupot hoznak ki ha azt kérsz. Bezzeg a roxy cafe feliratot mindenre a gyertyatartóra, a székhuzatra, a tálakra, a lámpákra, a szalvétákra, mindenre rá lehetett rakatni. Arról nem is beszélve, hogy a málnás limonádé helyett szerintem pölöskei málnaszörpikét kaptam pár citromszelettel teledobálva, egy nagyon dizájnosnak mutatkozó csomózott szívószállal ami le sem ért az aljáig. A pincér egyszer vissza is jött még amikor rendeltünk és rámutatott apára a pizzája nevét mondva várva rá az igenlő választ. Nem ám felirta volna a rendelést mint a (szerintem) normális pincérek. A másik dolog meg az, hogy a pincérek amikor nézik, hogy van-e új, érkező vendég és épp nincs dolguk, olyan kényelmesen unottan ácsorognak az étterem ajtajában, hogy az valami hihetetlen. Még akkor sincs lelkifurdalása amikor kihozta a két pizzánkat de anyu tésztája még nem volt kész, halál nyugodtan ott ácsorgott. A végén meg várta a borravalót… Felháborító. Egyetlen dolog amit dicsérni lehet az az, hogy a tészta ízével nem volt gond. Majd elfelejtettem mellékesen, hogy az illemhelyiség lent van a pincében,alagsorban, valami hasonlóban és olyan alacsony volt a mosdó plafonja, hogy egy nálam 15 centivel magasabb már belefejelt volna.
Ha valakinek már volt ezeken a helyeken tapasztalata, arra kiváncsi vagyok, főleg a roxy-sra.
Journeys-on-Milky-Way – Siófokon !
Te véleményed:)