Hol is kezdjem? 🙂 Nagymamámmal, keresztanyukámmal és nővéremmel, elmentünk a bonyhádi telepre segiteni sétáltatni. Nagyon jó érzés volt kicsi örömet szeretni az édeseknek. A legtöbb egész séta alatt csak ugrálni tudott. Néhány kutyusról képpel is szolgálhatok. Ezzel a bejegyzéssel azt is hangsúlyozom, hogy ha esetleg elgondolkoztál már kutya tartáson, akkor ajánlom figyelmedbe a menhelyeket, telepeket. Azzal, hogy örökbefogadod őket nem csak a telepeknek segitesz, hanem egy életre szóló társat kapsz aki nagyon hálás lesz, hogy te lehetsz a gazdija. Nem is irok többet inkább beszéljenek a képek.
Ez a szépség szinte lefényképezhetetlen volt, legalábbis nem volt egyszerű. Le nem tudom irni, mennyire örült ő is, hogy sétálhat kicsit. 🙂
Ő itt az én kedvencem. Az ő neve Gordon. Mint látszik nagyon bámatos, gondolom már régóta várhat gazdira. 🙁 Úgy elhoztam volna.
Neki is egy külön története van. Körülbelül egy hónapja került oda a testvérével együtt. Még mindig nagyon félnek, nagyon sétálni sem akarnak, alig pár métert. Onnan vissza visszük és csak ül, csendben. Ez azért van mert előző gazdija kövekkel dobálta, ha dühös volt. Nem értem, hogy lehetnek ennyire szivtelen emberek? :S
Ők is ritkán álltak meg egy-egy képre.
Az Ő neve Ice. Egyszerűen gyönyörűséges. *-*
Reni kedvence, Enzo. 2012 februárja óta ott van. 🙁
Egy szemeteskocsi mellett egy elég lepukkant helyen egy ilyen élénk szinű napraforgó annyira jól mutatott, hogy megörökitettem. 😛
Ez a szép virág egy kis betonhidszerűség alatt lapult. A háttérben épp az egyik önkéntes sétáltatja az egyik kutyát, épp mint mi. 🙂
Noni és Kim. Nagyon kemények. 😛
Reni és egy csöppség. 🙂
Szóval, ha tudsz bármit segiteni ezeknek a kis husiknak, azt örömmel fogadják. Ha jól tudom szombatonként szoktak sétáltatni, de akár egy zsák tápnak is örülnek. Mi is segitettünk nekik. 🙂 Látszik rajtuk mennyire várnak egy szerető gazdit, bár azt is megfigyelhettük, hogy a legtöbb eb mennyire jobban érzi magát, mert sokkal rosszabb helyekről érkeztek. ♥
Majd eljön a kutyatartás ideje is és akkor majd már tudod, hova kell menni 😉
Köszi! Remélem, majd ezzel kicsit segitek is a továbbiakban nekik! 🙂 Nagyon elhoztam volna Gordont, de a három tegnerimalac meg a két teknős egyenlőre elég. 😛
Az utolsó mondat remekül jellemzi, hogy Bonyhádon a lányok mennyire odaadóan gondoskodnak az árva négylábúakról – ezért is fordulhatott elő, hogy volt már kutya, aki visszaszökött a telepre örökbeadás után 🙂 Te pedig annyira jól megfogalmaztad, miről is szól ez az egész, naaagyon büszke vagyok rád :3 K. anyád 😀